Brihadaranyaka Upanishad 5.2
त्रयाः प्राजापत्याः प्रजापतौ पितरि ब्रह्मचर्यमूषुः—देवा मनुष्या असुराः; उषित्वा ब्रह्मचर्यं देवा ऊचुः, ब्रवीतु नो भवानिति; तेभ्यो हैतदक्शरमुवाच द इति; व्यज्ञासिष्टा इति; व्यज्ञासिष्मेति होचुः, दाम्यतेति न आत्थेति; ओमिति होवाच, व्यज्ञासिष्टेति ॥
trayaah praajaapatyaah prajapatau pitari brahmacharyamuushuh — devaa manushyaa asuraah; ushitvaa brahmacharyam devaa oochuh, braviitu no bhavaaniti; tebhyo haitadaksharamuvaacha da iti; vyajnaasishta iti; vyajnaasishmeeti hochuh, daamyateti na aattheti; omiti hovaacha, vyajnaasishtheti
Three classes of Prajapati's sons lived as students with their father Prajapati — gods, men, and demons. Having completed their studentship, the gods said, 'Please instruct us, sir.' He told them the syllable 'Da' and asked, 'Have you understood?' They said, 'Yes, you tell us to control ourselves (Damyata).' He said, 'Yes, you have understood.'
प्रजापति के तीन प्रकार के पुत्र — देव, मनुष्य और असुर — अपने पिता प्रजापति के पास ब्रह्मचर्यपूर्वक रहे। ब्रह्मचर्य पूर्ण करने पर देवों ने कहा, ‘भगवन्, हमें उपदेश दीजिए।’ प्रजापति ने उनसे एक अक्षर कहा — ‘द’। फिर पूछा, ‘समझे?’ उन्होंने कहा, ‘समझ गए — आप हमें ‘दाम्यत’ अर्थात् इन्द्रिय-संयम का उपदेश देते हैं।’ प्रजापति बोले, ‘ॐ, ठीक समझे।’